Camrise Ambrose

10 szó, amivel leginkább jellemezni lehet:
∆ Hűséges - Ez egy személyre vonatkozik: önmagamra. Sose mondanék magamnak ellen, és nem vágom magam alatt a fát...
∆ Divatmániás - Lehet mondani, hogy meg van örülve a divatért, hisz nagyon jó ízléssel rendelkezik. Camy kora ellenére sokat jár divatbemutatókra, és szeretne ő is nyitni később egy ruhaboltot… Rengetegszer volt már Párizsban, hisz ez a város a divat városa. Imádott ott lenni, és mindig trendi ruhákat hord.
∆ Határozott - Mindenben határozott, hisz soha nem lehet eltántorítani, bárhogy is próbálnád szólok előre,hogy a helyedben nem igen kötekednek vele a helyedben, mert elég kitartó típus is, és sokat tanult a mesterétől is… Eltüntet mindenkit, aki az útjába áll.
∆ Magabiztos - Sose érdekelte, hogy miben tehetséges és miben nem, mindig úgy áll a dolgokhoz, hogy ő abban profi és még akkor sem hátrál, ha már kezdi belátni, hogy nem igazán jó valamiben… Egy időben énekesnő akart lenni, és énekelt is, bár nem volt épp jó a hangja, de nem hagyta addig abba, míg meg nem unta azt a dolgot.
∆ Nyerési mániás - Legyen szó egy feladatról, egy fiúról, vagy bármi másról a lényeg, hogy lehessen versenyezni rajta, és Leida általában mindig nyer, sose veszít. Mindig mindent megtesz annak érdekében, hogy nyerjen. Utál veszíteni, sőt kifejezetten rosszul viseli, hisz egy hiszti rohama kitörhet egy kisebb természeti katasztrófa formájában.
∆ Céltudatos - Camy mindig tudja, hogy mit akar… Talán azt is tudja, hogy mi neki a legjobb, és ha elhatároz valamit, akkor végigjárja azt az ösvényt, amit kitalált… Kerül amibe kerül.
∆ Szétszórt - Gyakran elfelejtek dolgokat, de ennek is megvan az oka. Sajnos a rajzos énem néha önkéntelenül is képes átvenni rajtam az uralmat, s ilyenkor teljesen belemerülök a képbe, amit rajzolok. Emiatt szoktam késni is a legtöbb helyről.
∆ Barátságos - Ha már egy olyan butaság miatt jöttem ide, hogy a nagyszüleimmel éljek, ahol szabadidőmben sajnos gyerekekkel kell foglalkozni, akkor szerintem nyugodtan mondhatom magamról, hogy barátságos vagyok. A kicsik legalábbis szeretnek, ez pedig úgy nem működne, ha goromba lennék.
∆ Egocentrikus - Ha teheti, akkor órákig mesél arról, hogy ő mennyire is tökéletes, bár van egy kedvenc mondata: "Senki sem hibátlan, hisz belőlem is hiányzik a hiba…". Soha egyetlen percig nem sikerült még senkinek sem felvilágosítania arról, hogy mennyi hibája is van, na jó… Volt ilyen személy, de már nincs az élők sorában.
∆ Önző - Camy ha valamit nagyon megszeret, akkor nem akar tőle megszabadulni, sőt mindent magának akar, ami vele kapcsolatos. Tegyük fel, ha megtetszik neki egy fiú, akkor azonnal megakarja szerezni, és szereti, ha körülötte forog a világ… Nem igazán viseli el a vereséget.

9 dolog, amit szeretek:
∆ Divat
∆ Vásárlás
∆ Párizs
∆ Szépfiúk
∆ Hatalom
∆ Vagyon
∆ Mesterem: önmagam
∆ Zene
∆ Utazás

8 dolog, amit nem árt tudni rólam:
∆ Utálom az exem, aki tönkretette az életem!
∆ Ha egy olyan ruhát vettél le a boltba, amit én már kiszemeltem, akkor bármire képes vagyok, hogy megszerezzem, de nem vehetsz meg előttem egyetlen olyan ruhát sem, amilyet én akarok.
∆ Nem szeretem a kisgyerekeket, hisz mindegyik sír, alszik, eszik és bekakil… Szerencsére nem is volt kis testvérem.
∆ Nem vagyok Amerikai, Törökországból származom.
∆ Meghaltak a szüleim egy baleset miatt… Anyu azonnal, apu meg nem sokkal utána.
∆ Sokkal jobban érzem mióta csak magammal foglalkozom… Most érzem igazán, hogy élek.
∆ Mindig a tökéletesre törekszem, és nem szeretek kudarcot vallani.

7 dolog, amit nem kedvelek:
∆ Apa-lány filmeket
∆ Srácokat, akik nem akarnak a kiszemltjeim lenni
∆ Eső
∆ Avokádó
∆ Képmutatás
∆ Romantikus, levakarhatatlan pasikat -na jó, csak részben igaz-.
∆ Házasság gondolatát

6 tevékenység, amit hobbiként űzök:
∆ Tánc - tízéves korom óta verseny táncolok.
∆ Olvasás - igen, szoktam is olvasni, hisz a tudást is fontosnak tartom valamilyen szinten a szépség mellett.
∆ Futás - imádok futni, és fezsesíti a popomat is.
∆ Ruhatervezés - ohhhh egyik kedvenc hobbim, hisz ha a boltban nincs az ízlésemnek megfelelő ruha, akkor csak én tudok magamnak olyat tervezni, amilyet szeretnék.
∆ Lakberendezés - mondhatni hivatásnak is, mert szeretem csinálni.
∆ Vásárlás - végére a legjobbat, hisz ebben vagyok a legjobb.

5 külső tulajdonságom:
∆ Első pillantásra látható, hogy nagyon jó alakom van, amire büszke is vagyok.
∆ 173 cm-es magasságommal nem igazán tűnök ki a tömegből, de a ruhák sokat segítenek ezen.
∆ Világos barna, természetes göndör hajam van, amit nagyon imádok, és hozzá két csodálatos barna szem passzol, amit egy kis sminkkel hangulatosan kiemelek.
∆ Világos bőröm van, és pont ezért szeretem egyedi és sötét ruhákkal kiemelni, hisz én azt vallom, hogy a kinézetünk jellemez minket, mert ha valaki ápolatlan, akkor a belsője sem lehet szebb, bár egy ilyen elragadó és csodálatos lány, mint én - nálam szebb nincs is - soha nem rendelkezik romlott belsővel.
∆ Bár mint minden nőnek nekem is a legszebb ékszerem a mosolyom, hisz már levettem pár férfit a lábáról a mosolyommal.

4 ruhadarab, ami nélkül nem tudnék létezni:
∆ Kisestélyi
∆ Costum
∆ Tunika
∆ Cicanadrág

3 kiegészítő, amit mindig viselek:
∆ Fülbevaló
∆ Nemesfém nyakláncok, de olykor bizsu
∆ Gyűrű

2 becenév, amit adtak nevem:
∆ Camy
∆ Rise

1 személy, akire példaképként tekintek:
∆ Stuart Maria

Nem igazán szeretek a múltamról mesélni, de biztos ez érdekel titeket, szóval bele is kezdek... 1997. jan. 26-án születtem Isztambul egyik leghíresebb kórházában. A szüleimnek rengeteg pénze volt, és megengedhették maguknak, hogy annyira túlzásba vigyék a dolgot, hogy a szülésnél négy orvost is fizettek. Szerintem is kicsit túlzásba estem, de legalább biztos volt a megszületésem, és nem volt semmi komplikáció.
Jöttek a gyermek éveim, amelyeket utálok... Hisz a családnak én voltam az egyetlen gyermeke és óvtak mindentől, volt hogy nem nézhettem rá más fiúkra a játszótéren. kicsit idegesítettek már, akkor. aztán az oviban kicsit fellélegeztem, hisz nem voltak ott mellettem a szüleim egész nap. Bár nem minden gyerekkel játszotta, ezt elmesélték az óvónénik, hisz mindig megnéztem, hogy tiszta kisgyerek van-e a közelemben, már akkor is adtam a környezetemre.
Elérkeztek a sulis évek és furcsa dolgok történtek velem… Ezekről majd később beszámolok, de akkor vágjunk is bele a sulis éveimbe. Én voltam az iskolában a Barbie princess. Mindenki engem követett, mindenki rám hallgatott és mindenki felnézett rám. Igen, imádtam a sulis éveket. Szurkoló lány voltam és versenyekre jártam… Anyuék leszálltak rólam, és inkább csodáltak, hogy milyen ügyes és okos lett a lányuk. Nem csodálom, hogy odáig voltak értem a srácok, hisz tényleg csodálatos voltám, már akkor.
De jött a szüleim balesete... Ép helikopterrel tartottak egy fontos estére, jobban mondva egy bálra, ahol támogatókat tudtak volna keresni, de valami hiba történt és a helikopter lezuhant. Nem élték túl, és egyedül maradtam... Törökországban egyetlen rokonom sem volt, hisz anyu Salt Lake City-ből származott, és apu családja hamar kihalt... Szerencsére a nagymamám életben van, és ő pont S.L.C.-ben él, de most oda kell utaznom, egy idegen helyre, ahol senkit sem ismerek és engem sem ismernek... Vajon könnyen fogok boldogulni, és hamar beilleszkedem? igazából erre tudom a választ, igen... Hisz ki ne akarna z én barátom lenni, nem igaz? Még kapóra is jön, hogy mindenki huszonöt évesnek néz, pedig csak tizennyolc vagyok...
De most jut eszembe, még egy dolgot nem meséltem el, hogy életem szerelme, akire a baleset után mindennél jobban szükségem lett volna a jelenlétére... Rányitottam miközben a legjobb barátnőmmel feküdt le, egy kicsit szíven érintett, de semmi gond, majd... Majd tönkre teszem az életét, bár... Mikor meghallotta, hogy miben haltak meg a szüleim, csak nevetett, de annyira hogy a könnyei folytak, hogy lehet valaki ennyire görény? Amint lehetőségem lesz rá, tönkreteszem, de annyira, hogy a cipőm talpát fogja nyalni! De most az újrakezdésre kell koncentrálnom... Az új életemre...