Salt Lake FRPG
 

Share | 
 

 Shaw és Julian

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Vendég




Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   2015-01-01, 11:29


Julian & Shawie


A helyzet már kezdett komikussá válni. Mikor kinyögte, hogy hány éves azt hittem lehidalok. Még is, hogy lehet egy gyakornok az utcán egy kevésbé kedves helyen? Ezért tényleg meg fogjuk ütni a bokánkat, mint én, mint Julian és persze ez alól Dylan sem bújhat ki.
Tényleg olyan nagy kérés, hogy ne szívjam meg az első alkalommal, mikor valahova kerülök? Szerintem van bennem egy szenzor, ami vonzza a bajt.
- Anyám, nem hiszem el, hogy mindig van valami, amibe beletenyerelek. – mérgelődtem. Nem tudom, mióta kiderült, mennyi idős legszívesebben bepelenkáznám és haza vinném anyukájához. Még is mit hitt, kijön letartoztatni embereket, papír, fegyver és bilincs nélkül?!
Ő meg csak röhög rajtam, komolyan nem fogja fel milyen veszélyes?
- Egy idióta vagy, komolyan mondom. – morogtam és legszívesebben kupán vágtam volna, hogy ne röhögjön ki Sosem bírtam, hogy kinevettek, és ahogy ilyen könnyen és ész nélkül veszi a dolgokat. Elképesztő.
- Így van, sose bízz senkibe! Rendőr akarsz lenni, kelleni fog a fegyver. Meg kell tanulnod használni és ésszel kezelni. Mert nem kell mindig elsütnöd. Ne lefeledd, az embereknek családja van, és ha nem muszáj, nem lövünk. De mikor látod az elszántságot, akkor nincs menekvés. – mondtam erőteljesen, talán nem is neki, hanem magamnak.
Aztán az emlékek hada rohamozta meg az elmémet. Valami elképesztő, hogy mi volt, olyan, mintha megint ott lettem volna a külvárosba, az épületek között, a kislány eszeveszettül sír, én pedig utána rohanok, életembe nem futottam olyan gyorsan. Aztán a lövés és a zsigereim megremegnek, egészen addig, míg nem éreztem Julian kezét a vállamon. Lehunytam a szemem és kifújtam a feszültséget és az emlékeket.
- Jól vagyok. Menjünk, mielőtt feltűnnek a haverjai. – bólintva löktem meg a letartóztatottat. Nem akarom, hogy tényleg valaki rajtunk üssön.  
Vissza az elejére Go down


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   2014-12-24, 10:47

Thomson & Callaghan


A kérdései hirtelen záporoztak fel belőle és buktak fel a felszínre. Ez kicsit meglepett, hiszen említettem neki, nem?
- 22 és gyakornok….Dylan foglalkozik velem én meg segítek neki. – feleltem vissza határozottan, még ha ő nem is érti a helyzet furcsaságát.  Nem vagyok rendőr... nem mondod? Nem ezt magyaráztam a kezdetek óta? Vagy nem is említettem neki, hogy mi a helyzet? 

Igaz, nekem csak jelentést kellett volna adnom és a felettesem intézkedett volna a továbbiakban, de mire ideér…addigra a csávó is lelép. Azt meg nem hagyhattam. Szerintem mindketten tudjuk, hogy ezt pont annyira gondoltam komolyan, mint ő azt, hogy mennyire nagy fába vágtuk a fejszénket. Kikapja a csávót a karjaimból, mintha ő kapta volna el, mondjuk tisztára felesleges melyikünké a dicsőség, nem azért csináltam…ez a munkám… Azért mosolygok, mert a helyzet így kívánja meg. Nem kezdem el feszegetni a dolgokat.  Talán nehezen viseli ezt a jelenlegi helyzetet, azt viszont nem tartom szükségesnek a fejébe verni, hogy pár dolgot igenis vegyen figyelembe.
- Ölj, vagy téged ölnek. Ez mindenhol igaz. Az utcán, más városban, vagy épp otthon. - pillantok rá újfent, tekintete zavaros, mintha nem is itt járna, hanem valahol, másutt. Kezem a vállára helyezem.
- Minden rendben?

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words: Music::P  Note:
 

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég




Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   2014-12-21, 13:39


Julian & Shawie


Olyan érzésem volt, mintha olyan dologba ütöttem volna az orrom, amihez aztán tényleg semmi közöm. Ott álltam a csávó mellet, aki mintha képzett rendőr lenne, de se fegyvere, se bilincse nincs. aztán kibújt a szög a zsákból.
- Mi a fene?! – értetlenül néztem rá. Mi az, hogy nincs engedélye? – Hány éves vagy? Egyáltalán már rendőr vagy? – annyi kérdés kavargott a fejembe, hogy hirtelen abban sem voltam biztos, hogy érdemleges és összetett kérdések, vagy szavak hagyták el a számat. Még is mibe keveredtem? Dylan mibe keveredett? És vajon elment az esze, hogy kiküld egy gyereket egy helyszínre, erősítés, fegyver nélkül. Vajon egyáltalán tudja? Remélem, nem csak etet, hogy itt van valahol aztán a francokat. Dylan az őrsön keresi, miközben az életét kockáztatja Julian.
- Nem is vagy rendőr. – a felismerés, mint a villám csapott belém. Legszívesebben megütöttem volna, hogy lehet ekkora hülye, hogy ilyen korán meg akarja öletni magát? Jó sok mindent tudtam volna neki mondani, de ráharaptam a nyelvemre. Nem akarok erről hallani, sem belekeveredni. Meg fog ölni Dylan, meg őt is. Megingattam a fejem.
- Baszki, simán kirúghatnak engem ezért! Meg a főnöködet is. Istenem, Julian, add ide azt a faszit, mielőtt meg lát vele valaki és kérőre von. – nyúltam a csávóért, mert tényleg megütjük a bokánkat, mind a hárman. Jézusom.. még szinte ide sem kerültem, de már bajba keveredtem.
- Igen, ha az életem múlna raja simán. A kezedbe nyomnám és közölném, ha élni akarsz, akkor lősz! Mert vagy ölsz, vagy megölnek.. – néztem egyenesen, üveges szemekkel minden kis apró részlet eszembe jutott, ahogy a fegyverem túl messze volt, ahogy a golyó a testembe fúródott. Minden. Persze ez nem Julian hibája.
Vissza az elejére Go down


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   2014-12-17, 16:50

Thomson & Callaghan


Anevetésén már csak felhúzott szemöldökkel néztem rá, kis mosoly lapult rajtam is. Dylan mindig visz magával a helyszínekre, bár eddig csak halottakkal volt dolgom, meg hogy kinyomozzam ki, mi, mikor végzett vele és a nyomokból kiindulva mi is végzett vele. Ugyan, mondtam már neki, hogy vihetne valami feszültebb helyre is, de a nem az nem….
- Még arra nincs engedélyem... – közlöm vele egy ívet leírva tekintetemmel, majd a törpére vissza vándorol a figyelmem, majd Shaw-ra.  
- Meg Dylan nem is akar addig a kezembe nyomni fegyvert, míg rendőr nem leszek. Megértem őt is… - sóhajtok, mondjuk, nekem az eszem van, ami segít a dolgok lebonyolításában, mert lehet adnának egy fegyvert, gyakorlással együtt meg minden, de lehet, hogy csak Ész maradok és nem pedig a csatákat lebonyolítani.
- Miért te a kezembe nyomnál itt és most egy fegyvert? Vagy az Őrsön? – pillantok rá kérdőn, most hogy így a fegyvereket szóba hoztuk, tudom a választ, de Dylan és Ő, Ég és Föld…
Amint lepasszoltam ezt a minicont valakinek, vagy ha észreveszem a Felettesem akkor beültetem a kocsijába… csak nem kell a rendőrségig elcipelnem magam…
- Kösz. – mosolyodok el a leverésen, tudom, hogy viccnek szánta, de megtudom magam védeni ellene…

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words: Music::P  Note:
 

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég




Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   2014-12-16, 18:54


Julian & Shawie


Amikor előadta a nagy szuperhős szöveget szinté felröhögtem. Szerintem ez a gyerek eltévedt a képregények és a valóvilág között. Vajon szóltak neki, hogy a veszély kergetésébe akár bele is halhat? Mert vannak a gonoszok, akik nem műanyagfegyverrel lődöznek rád, hanem igazi, hideg töltény fúródik beléd. Látszik, hogy még csak tanuló. Úgy mond. Haj, de meg fog gyűlni a baja Dylannek vele. Nem is tudom, melyiket sajnáljam jobbat, a dörmögő Dylant, vagy a kis szuperhős Juliant.
- Örülök, hogy ennyire lelkes vagy, de mondjuk, ha lenne egy fegyvered a társad is nyugodtabb lenne. – túrtam bele a hajamba. Fel sem tűnt, hogy úgy beszélgettünk, mintha nem is lenne ott egy frissen eltartóztatott egyén. Szerencsére kussban volt, szóval sok vizet nem zavart. Hála istennek.
Szerettem mindig is a szavakkal játszani, és hát sose fogtam vissza magam és hát miért pont most kezdeném el? Szemmel láthatólag neki is tetszett. Bár nem az volt a tervem, hogy az Őrs minden férfijával ágyba bújok egy hét leforgása alatt. Most a hátam közepére nem kívánom a férfiakat, nem ám még az ágyamba. Apácának fogok állni, úgy döntöttem, csak a gond, hogy az már nem lehetek. De, majd füllentek. Remélem, isten nem akar majd megbüntetni, már ha létezik egyáltalán.
- Ne aggódok én! Majd leverem rajtad, ha nem lesz bilincsem. – nevettem el magam. Nem mintha annyira fontos lenne, és terveztem volna, hogy lekapcsolok bárkit is az elmúlt pár órában. Örülök, hogy segíthettem neki, de nem akarok én, túlbuzgó lenni. Túlélem én, ha lustának fognak hinni.
Vissza az elejére Go down


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   2014-12-16, 17:17

Thomson & Callaghan


Ahogy megemlítettem Shawnak Dylant, rám nézett és elkezdett beszélni róla.
- Nem. Ő nem olyan. Én dacolok a veszéllyel és megyek ahol az van. Ha lövöldözés közepébe, akkor oda. Bár még sok a tanulni való! - mosolyodom el szélesen, ahogy az utcát járjuk már. Úgy tűnik nem sietős már a lelépése, nekem ez csak jó, legalább nem egyedül vagyok a semmi közepén. Magabiztosságába vegyülő játékossága eljut elmém legmélyebb zugaiba is. Tetszik a hozzáállása, ez kétségtelen. A kettőnk közt feszülő alig valami magasságkülönbség, hogy őszinte legyek, kurvára nem érdekel, a tekintetét és annak rezdülését figyelem, máris tudom mi kavarog benne.
Na igen tartozok neki egy bilinccsel, amit ma még vissza is kap, személyesen tőlem.
- Ma még vissza kapod nem kell aggódnod emiatt. Ráadásul kettőt pislogsz, már a kezeden lesz. - ha már fegyverre még nincs engedélyem, bilincset használhatok. Azt hiszem. Az, hogy szemmel tartom nem jelenti azt, hogy mindentudó is vagyok, viszont így, ezek alapján kezd összeállni a kép. A kezdeti lassú indulás nagyon hamar begyorsul. Jó nem azt mondom, hogy haverok vagyunk, pacsi pajtások, hanem munkatársak.


••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words: Music::P  Note:
 

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég




Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   2014-12-14, 18:12


Julian & Shawie


Nem tetszett nekem ez a csávó, olyan volt, mintha éppen kianalizálna, ahogy végig mér. Nem mellesleg rettentő idióta, hogy egyedül próbált letartoztatni valakit, aki nem mellesleg eléggé veszélyes fickót. Mert akinek van, priusza megpróbál védekezni, nehogy visszakerüljön. Kicsit megrémisztett már csak az, ahogy rám néz. Lehet, jobban járnék, ha visszamennék az őrsre és úgy tenni, mintha nem történt volna semmi és nem is találkoztam volna Juliannel.
- Várj, azt mondtad Dylan? – torpantam meg és hangosan felröhögve támaszkodtam meg egy villanyoszlopnál.
- Tudtam, hogy egy kicsit fura, dehogy bedobjon a mély vízbe azt sose gondoltam volna. – megingattam a fejemet. Olyan gyorsan szedtem össze magam, mint még eddig sosem, kisimítottam az arcomba hulló tincseket és úgy néztem ré.
- Ne haragudj. – kuncogtam továbbra is. Nem tudom elhinni, hogy a nyakába varrtak egy újoncot, aki nem mellesleg még mindig ijesztő.
Aztán csak sétáltam mellette és néztem a város további részét, mindenre figyeltem, nehogy valami hibbant előugorjon és le akarjon minket puffantani, hogy mentse a társát.
- Ismerkedem a várossal, mint látod. De mindig sikerül valaminek közbe jönnie, hogy ne tegyem magamévá ezt a várost, lehet ez egy jel. – mondtam vigyorogva és végül megálltam, hogy megtöröljem a homlokomat.
- Lógsz egy bilinccsel. Mindenképp találkoznunk kell. – bólogattam és megveregettem a vállát. Nem, mintha akarnék is tőle valamit, mert látszik rajta, hogy fiatalabb, nekem pedig nincs szűkségem még egy aranyifjúra, aki összetöri a nem létező kis szívem.
Vissza az elejére Go down


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   2014-12-14, 13:54

Thomson & Callaghan


A csaj vagy ma, vagy pedig tegnap érkezhetett mi hozzánk...tegnap nem voltam bent. Dolgom akadt. A Főnököm, Dylan, elment kávézni, várja a hívásom, hogy megtaláltam, így és így néz ki, ő pedig elkapja. Csak arra nem számítottam, hogy 3 perc alatt megtalálom a személyt. Úgy fél órára számítottunk mindketten. A kiscsaj bemutatkozott, amire elmosolyodtam. Nem kell semminek sem utána néznem, már minden a fejemben van...elég volt kimondania a nevét. Tudom, hogy honnan jött és miért. Hol született és mikor, kik voltak a társai, meg az ilyen apróságok...és csak egyszer olvastam el az aktáját, úgy másfél éve, titokban...hiszen akkor még tanultam a főiskolán. Azt hiszem.
Bizonyítási vágyam van-e? Hát ezen elmosolyodtam, hiszen nem nekem kellett volna elkapnom...
- Nem. Nincs. Csak meg kellett tudnom, ki az a marha, aki észrevétlenül lopja a holmikat. Dylan és a többiek azt hitték, hogy több mint fél órába fog még nekem is telni, ez az egész...elég volt 5 perc...sem. - vontam meg a vállam, miközben a szemébe néztem. Hiszen, csak egy telefon és rendőrök nyüzsögnének itt és egy hajborzolás... de nem történt ilyen, hiszen nem hívtam a felettesem....  
- És te? Mi járatban erre? - mosolyodtam el újfent.
- Ha ez a kis fickó bekerül a jogos helyére, találkozhatnánk...bár mivel egy rendőrségen dolgozunk...sűrűbb lesz ez a találkozás.

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words: Music::P  Note:
 

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég




Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   2014-12-13, 20:57


Julian & Shawie


Eléggé nevetséges helyzet volt és még mindig erősen kellet tartanom magam, hogy ne röhögjek fel. Mert nem tudom, hogy képzelte a bilincs nélküli letartóztatást, talán úgy gondolta, hogy kézen fogva, szökdécselve fognak beillanni és örömmel ugrik a cellába? Pont úgy néz ki, mint aki erre készül és fortyog a dühtől, mert megzavartam ezt a gyönyörű percet. Ezen persze már hangosan felröhögtem. Nem akartam kinevetni, hiszen nem olyan régen én is újonc voltam.
- Sherlock, gratulálok! – vigyorodtam el és leporoltam a vállamat ellepő port, ami persze csak jelképes volt. Mert isten ments, hogy tényleg mocskos legyek.
- Most kerültem ide, még új vagyok. – bólintottam és figyeltem, ahogy talpra segíti, hát nem volt egy langaléta, de mit ne mondjak röhejesen nézet ki a bilincselt fickó. Simán a fejére tudtam volna könyökölni, mint egy kis asztal.
Amikor közölte, hogy elment kávézni először azt hittem poénkodik, de mivel tényleg nem állt készen arról, hogy előugorjon valamelyik pad mögül, vagy éppenséggel valami kuka mögül. Szépen cserbenhagyta a kis újoncot.
Amikor bemutatkozott tudtam ól, hogy várja a nevemet. Sosem értettem ez minek kell. Már, mint oké, ne úgy hívd, hogy „hé, te” de akkor is, miért kell tudni, hogy mi is a vezetékneved.
- Shaw. – ennyi, lezártam. Nem akarom, hogy valami más nevet adjon, vagy kutatgasson. De hála’ a fantasztikus egyedi nevemnek, cseszhetem, mivel eddig még egy Shaw-val sem találkoztam, így nem nehéz rá jönni. Vagy megtalálni.
- Miért egyedül akartad elkapni? Bizonyítani vágysz? Csak bilincs és fegyver nélkül megöleted magad. – persze a hegem szinte azonnal felforrósodott. Nekem még az sem segített. De most ő róla van szó, nem pedig rólam.
Vissza az elejére Go down


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   2014-12-09, 19:57

Thomson & Callaghan


A csaj kérdése meglep, egy kicsit meglepetten pillantok az áldozatom hátára, majd pislogok párat, de aztán erre tökéletes válasz talán nem is létezik. Pedig szoktak lenni, de az agyam valahogy most átbukfencezett ezen... nem tartotta fontosnak a kérdést. Amit elemezni kellene és megoldania. Bár amikor kijelenti, hogy ő is a  Great George utca rendőrségén dolgozik...
- Még sose láttalak... - elemzem az arcát és a formáit, alakját, ismerek minden ott dolgozó arcot, nevet, információt és még az oda bevitt bűnözök alapos információit is. De őt, még sose láttam ott.
Végül a bilincs is a helyére került, lógok is neki eggyel.
- Kösz... - bólintok egy aprót, miközben a kis csávónak a kapucniját fogom, nehogy lelépjen. Végül elkaptam a kulcsokat és figyeltem az elhaladó kis csajt. Előkapartam a mobilom, hogy hívjam a Főnököm, de...alacsony akkufeszültség. Chh, remek, a legjobb időzítés. A belső szitkozódásomból a csajszi hangja tép ki, meglepetten pillantok rá és teszem el a kütyümet.
- Hát... szerintem elment kávézni...vagy tudja fene... - mosolyodok el, majd eszembe jut, hogy még nem mutatkoztam be a hölgynek. A kezem nyújtom.
- Julian Callaghan. -  a Kölyök, az Ész...de ezekkel nem traktálom feleslegesen. Engem az érdekel, hogy ő kicsoda, elég a nevét kimondania és máris tudni fogom róla a részleteket is, hiszen sok más rendőrségi aktában kutattam már, hol a bűnözőket kutatva fel, hol pedig a nyomozóikat. De ez most lényegtelen. Nekem. Csak az agyamnak nem éppen...

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words: Music::P  Note:
 

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég




Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   2014-12-09, 17:58


Julian & Shawie


Amikor megláttam, hogy mit művelnek, legszívesebben hangosan felröhögtem. Aztán meg már tényleg nem bírtam visszafogni és hangos nevetésbe törtem ki. Le akart tartóztatni valakit bilincs nélkül? Idejött fegyver nélkül? Még is milyen zöldfülű akar bilincs nélkül bárkit is letartóztatni.
- És, ha nem jövök, akkor úgy gondoltad, hogy addig fogsz rajta feküdni, míg nem jön egy zsaru akinél van bilincs? – vigyorogva nézem őket. Aztán csak figyelem, ahogy gondolkodik. Remélem neki is leesett, hogy mekkora bajba sodorta magát. Nem lehet legközelebb, mert lehet, hogy azt nem is élné túl. Nem szép környéken akart hemperegni valami piti kis bűnözővel.
- Én is ott dolgozom. – bólintottam, majd közelebb sétálva elindultam hozzá, hogy rátegyem az áldozatára a bilincset, ami kattant is megadóan.
- Lógsz, egy bilincsel. – kacsintottam rá és oda dobtam a kulcsokat neki és tovább sétáltam. Semmi kedvem nem volt továbbra is hallgatni a magyarázkodását, főleg nem a megjegyzéseit a haverjának, aki az óta mellemet stírölte, mióta rátettem a bilincset. Aztán megálltam, nem hagyhatom magára ezen a környéken fegyver nélkül. Nagyot sóhajtva erősen kifújtam a levegőt, elővettem egy szál cigit és meggyújtottam.
- Visszakísérlek, mielőtt valaki leszedi a fejedet ezen a kellemes környéken. – csípőre tett késsel álltam meg nem messze tőle. – Hol a társad gyakornok? Egyedül nem szabadna mászkálnod.
Vissza az elejére Go down


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   2014-12-08, 20:52

Thomson & Callaghan


Végre. Rendőrség. Nőben. Nem ismerem a hangot, bár nem fordulok hátra, bár láttam, mögénk lépett. A hangját nem ismerem fel, bár nálunk nem sok nő dolgozik, azoknak meg nem ilyen hangjuk van.
- Király. Tartóztasd le, csak egy piti törpe tolvaj. – na igen, én mindenkit letegezek, mivel nem figyelem a szavak tartalmát, csak a „tudományt”, ami az agyamban kattog. De ilyen esetre, mit is mondott Dylan? Ha nincs nálam a gyakornoki papírom, akkor nyugodtan hivatkozhatok rá? Igen. 100% hogy ezt mondta. És most nincs nálam papír, csak a kibaszott mobilom. Ezért is lebaszás jár, de úgy gondoltam, tényleg 3 perc alatt lefülelem a tolvajunkat…de erre azért nem számítottam.
- Great George utca rendőrségén dolgozom. Illetve.. gyakornok vagyok. Kiküldtek ide, egy pár napja zajló tolvajlás miatt. Van nálad bilincs?
- fordulok kissé hátra, kérdőn pillantva rá, ha már egyszer itt van, tegyen is valamit...
Ha ez nem húz ki a szarból, akkor hívom Dylant, aki igazolni tudja az igazam…ráadásul a kocsijában van a holmim. Ő meg nem úgy néz ki, mint aki hinne nekem... de elődrukkolok valami mással is... talán...felállok, felrántom magammal törpénket, a ruhájánál fogva fordítom a csaj felé, ha van nála cucc, igazán használhatná is.

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words: Music::P  Note:
 

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég




Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   2014-12-08, 19:14


Julian & Shawie


Mikor közölték, hogy nem tudják melyik embert osztják be mellém, úgy döntöttem elmegyek sétálni. Megismerni a várost és a helyeket. Persze senki nem tartott fel, mert miért tenné, örülnek, hogy buzgónak akarok tűnni. Miközben dehogy, csak meg akartam szabadulni az őrstől.
Mikor ott voltam, hogy bejártam a kávézókat és éttermeket. Mivel nem tudok főzni, így meg kell ismerkednem velük, kitapasztalni melyik étterem, hogy főz. Mi fog ízleni. Persze a régi városomba meg volt a törzshelyem, de itt.. Itt nem tudom mi lesz.
Kértem egy forró teát és lassan sétáltam továbbra is, hogy nagyjából képbe legyek. A fegyveremet hátra csúsztattam az övemen, hogy ne legyen feltűnő. Szerencsére nem kell, egyenruhát hordjak, mert lassan de biztosan én is nyomozó leszek. A parkban voltak kocogók és babakocsit tologató nők. Sose akartam gyereket. Ha rajtam állna, a világ kipusztulna.
Aztán nem tudom hogyan, és miért is keresnék, bármi normálisát a mai napomban nem találnék. Kikötöttem a vasútnál. Szóval, ha gyorsan elakarok menekülni, ide kell rohanjak és az első mozgó vagonra felpattani, hagyni, hogy a szél belekapjon a hajamba és eltűnni innen. A gondolat megmosolyogtatott, aztán ahogy sétáltam tovább két fickóra lettem figyelmes, az egyik a másikon térdelt és nem értettem a szituációt. Ha rendőr, akkor miért nem bilincseli meg? Ha meg verekednek, akkor nagyon szar helyzetben van.
- Hé’ Rendőrség. – szólaltam meg a fickó mögött és lassan megkerültem, a kezem már régen hátul volt, mert kitudja, mikor akar nekem rontani és elengedni a másikat.
- Maga meg mi a fenét művel?! – értetlenkedve néztem rá és elhúzva a kabátomat mutattam meg a jelvényemet. Ha már annyira hihetetlen, hogy egy nő szólal meg, két fickó között. Még mindig értetlenül álltam előttük és csípőre téve a kezem, toltam ki a csípőm oldalra. Vártam és vártam, hogy mi a fene lesz a magyarázata erre a fantasztikus kilátásra.
Vissza az elejére Go down


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Shaw és Julian   2014-12-08, 16:51

Thomson & Callaghan


Hogy miért küldenek ki egy gyakornokot kora reggel a vasútállomásra? Erre vagy kíváncsi? Mivel nekem több eszem van, mint az összes nyomozónak egybevéve az irodában...ráadásul már 4 napja történnek furcsa eltűnések, "apróbb" dolgokkal kapcsolatban. A nagyfőnök pedig ideges volt, hogy senki se kapta még el azt a valakit aki ezért felelős. Nos ezért vagyok én itt... Dylan kihozott, majd hívnom kell ha "elkaptam".
Rengeteg nevet ismerek, ha bárki is felkeltene éjszaka, hogy megkérdezze kicsoda az a Frederick Thomsen és miért lett elkapva, egyből vágom is rá a választ. Nem kell semmilyen segítő eszköz hozzá. Minden a fejemben van. Két éve kapták el, erőszakolásért és Tv lopásért, jah és tettlegességért. Ennyi az egész. Oda bent is sokan kérdeznek meg, hogy ne keljen akták között kutakodniuk feleslegesen.
Itt kint pedig, ahogy figyelem a vonatra várakozókat, elég csak egy pillantást vetnem rájuk és máris tudom, milyen munkába igyekeznek éppen.  Nem kell ahhoz sebésznek se lenni, hogy gesztusokból olvasson az ember, esetemben főleg, ha világ életében azokat tanulmányoztam... Bár ez néha azért idegesítő, senki se gondolná mennyire. Szar ügy, de nem ettől fog a világ megállni. Még jó hogy nem városnéző kiruccanásra jöttem ide. Nem lesz hosszú, gyanítom, hogy nagyjából fél perc sem kell, meglesz az a szaros tolvaj is. Még egy évet kell lehúznom gyakornokként, megkapom a szükséges eljárásokat és főnyeremény. Az leszek, ami mindig is akartam. Az álom célt ad, hajtóerőt és értelmet.
Megvagy! Egy kinövésű férfi. Amolyan egy méter magas és 35 kg ha van. Igen, el is vette a padról a pénztárcát, le akar lépni, én meg ezt nem hagyom. Pedig csak egy telefoncsörgés...de mire ide ér az öreg, addigra már le is lép. Megiramodok és kigáncsolom a felém rohanó kis törpét, aki pofára esik, hirtelen a hátára térdelek és szabad kezét feltolom a hátára.
- Meg vagy. -  Igazság szerint a legrosszabb az lesz az egészben, hogy nem csinálhatom úgy, ahogyan más körülmények közt tenném. Nincs se bilincs, se igazolvány, mindez Dylan autójában van. Meglepett pillantások vesznek körül minket, ami engem nem zavar...de hát mit lehetne tenni?

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words: Music::P  Note:
 

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content





TémanyitásTárgy: Re: Shaw és Julian   

Vissza az elejére Go down
 
Shaw és Julian
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Salt Lake FRPG :: Helyszínek :: Külváros :: Vonatállomás, buszpályaudvar, reptér-