Salt Lake FRPG
 

Share | 
 

 Dylan + Julian

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-13, 17:16

Egy teljes hónap, Dylan nélkül. Az már biztos, nem maradok bent estig. Mi értelme lenne? Semmi. A héten nem lesznek sokan bent, szóval lemegyek a raktárba és keresgélek, egy bizonyos ügy már így is piszkálja a fantáziám. Dylan kiintett a kocsiból, én pedig figyeltem ahogy eltűnt. Végül felmentem és leültem a fotelébe. A mobilomat elkezdtem babrálni, majd zenét nyomtam. Magamnak nem dumálok. Aztán 5 percig csak figyeltem az ajtót, végül az aktáért nyúltam.
- Kezdjünk magunkkal valamit... - morogtam, majd olvasni kezdtem. Ez most mi? Mit nem tudtak ezen megfejteni? A gyilkos a csatornában szökött meg. Jesszus, kikkel vagyok körül véve... Felkeltem és kimentem az egyik zsaruhoz és beavattam ebbe a nagy rejtélybe és a csatorna hálózatba, a tettes nem menekülhetett onnan tovább, a környéken maradt. A kamerák is ezt igazolják. Egy ügy lenyomva, maradt...sok. Egy újabb mappa, kiszívták az illetőt, mint a vámpír az áldozatát, összerogyva, kivéreztetve... Most ez komoly? Nem mehetnék terepre?

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Tartózkodási hely :
SLC
ϟ Foglalkozás :
Nyomozó
ϟ Hozzászólások száma :
202
ϟ Csatlakozott :
2014. Nov. 14.
ϟ :

Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-12, 21:03


Bízok benne, hogy tényleg minden rendben lesz vele, mire visszaérek és nem azzal fogad mindenki, hogy a lehető legtöbb ügybe ütötte bele az orrát és kezdjek valamit a gyakornokommal. Persze ezt a gondolatot talán én sem értem komolyan. Csak egyszerűbb így gondolni, mint arra, hogy talán tényleg hiányozni fog, hogy állandóan mondja a magáét. Azért egy év az egy év, megszoktam.
- Érdekesebb ügyekhez, hát persze. Futkározhatsz velem, mint valami őrült, ha el kell kapni valakit - talán egy-egy ilyen üldözésre tényleg elviszem majd. De csak olyanra, amiben biztos vagyok, hogy nem szerepel lövöldözés se hasonlók. Csak valami piti bűnöző, akinek biztos nem futja fegyverre. Vagy még akkor sem. Ezt majd még eldöntöm.
- Fejezd be, Kölyök - mondok csak ennyit a "hiányzol" szövegre. - Nem meghaltam, csak szabadságra megyek - húzom mosolyra a szám és tényleg egész optimistán próbálok hozzáállni az egészhez. Addig biztosan menni fog, amíg egyedül nem maradok napokra és nem emésztenek fel a saját gondolataim.
- Persze, bármikor felhívhatsz és én is hívlak majd, ha elromlik a rádió meg a tv és kell valaki, aki mondja mellettem a magáét - húzom megint mosolyra a szám. Tényleg mindent beleadok, hogy ne úgy váljunk el, mintha végleges lenne. A fenébe is, tényleg nem olyan nagy katasztrófa ez. Még neki sem szabadna az legyen!
Amint beülök a kocsiba, már rá sem nézek, csak letekerem az ablakot és pár másodpercre kidugom a kezem, hogy úgy integessek neki, ahogy elhajtok. Meglátjuk, mit kezdek a szabadidőmmel holnaptól. Na meg, hogy milyen estém lesz.

/A végére még tényleg megsajnálom Juliant... roll /
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-12, 19:11

- Veled előbb néznék Majmok Bolygóját, mint egyedül! - közlöm vele kerek perec...hiszen egyedül az a film...hát, sült bolond lennék, mire félidőhöz érne az egész film.
- Ne aggód Főnök! Egy hónap az egyenlő, az én tempómat nézve 12 és fél akta. Nem lesz gebasz! - sétálok hozzá közelebb, miközben a gyakorlást intézi felém. Szerintem egyedül is eltudom intézni a dolgot, ha meg nem, ismerek valakit, aki tutira lejön velem lőni párat.
- Mire visszaérsz, ha a közepébe nem is, de a falat már 100%-san nem fogom becélozni! Akkor már egy tíz éves sem fog ledurrantani az utcán és vihetsz meredekebb ügyekhez is. - jó, az utóbbi kijelentésem nem 200%, tudom mivel jár és ő meg nem kockáztatja az életem. Figyelem a kezében heverő cuccost kissé szomorúan, majd visszapillantok tekintetébe.
- Lekísérlek, de maradok. Neki látok pár dolognak, aztán...aztán még egynek! - magyarul? Fogalmam nincs...Dylan nélkül én olyan leszek itt, mint egy hallott és finoman fogalmaztam...Ha megindul lefelé, megyek vele.
- Remélem hamar eltelik az egy hónap, mert...mert már most...hiányzol... - hú de érzelgős vagyok...baah, de ha igaz? Megkedveltem. Hiába furcsa...
- Ha valami gond adódik, hívhatlak? - kérdezem meg azért, meg közlöm a másik variációt is.
- Azért ha nagyon unatkoznál, szólj és megyek, bár szerintem anélkül is meglátogatlak. Persze, ha beengedsz! - nézek el mellettünk a falra, ez olyan izés volt most, de hát nah, ő tudja.
Végül a kocsihoz is kiértünk, megvártam amíg beszáll és a kocsit is kikövettem az úthoz. Addig ott álltam, amíg a láttam a kocsit.
- Dylan...

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Tartózkodási hely :
SLC
ϟ Foglalkozás :
Nyomozó
ϟ Hozzászólások száma :
202
ϟ Csatlakozott :
2014. Nov. 14.
ϟ :

Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-11, 21:33


Egyelőre egész jól állok hozzá a dologhoz. Persze valószínűleg két vagy három semmittevéssel töltött nap után már nem fog így menni. De egyelőre minden rendben, kellett nekem ez a kis szünet, csak nem tudtam rászánni magam.
Vajon kit is győzködök most pontosan?
Feltalálom magam, talán végzek valami átalakítást a házon, és pihenek. Bepótolom az elmaradt évek nagy filmsikereit. Igen, ez jó tervnek hangzik. Valahogy talán a kávéról is leállok vagy legalábbis kevesebbet iszok. Meglátom, mi lesz belőle.
- Feltalálom magam, Kölyök. Ha pedig mégsem, majd hívlak és... elrángatlak egy Majmok Bolygója maratonra - húzom mosolyra a szám. Ezúttal nem megjátszott, bár nem vagyok benne teljesen biztos, hogy a szavakat nem viccnek szántam-e.
- Amikor pedig visszajövök várom a statisztikát, hogy hány ügyet sikerült megoldani. Na meg persze, hogy eltalálod-e már a céltáblát - még mindig tartom a mosolyt, de egyre halványabb. A kabátom már a kezemben, kulcs szintén.
- Maradsz, vagy elvigyelek valamerre a városban? - teszem fel a végső kérdést. Egy fuvart még gond nélkül elintézek neki, ha úgy szeretné, aztán ideje tényleg hazamennem és tervezhetem az elkövetkező napjaimat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-11, 19:03

Ahogy belép az ajtón a Főnök, pattanok is fel a helyéről és nekidőlök a falnak az ablak mellé, hogy ne legyek útban. Mosolyog a tekintetem, mikor közli, továbbra is rá vagyok bízva, de mégis szabira egy...jó, megértem, a furcsaságai végett, mennie kell, hiszen, nem épp biztonságos kattant állapotában mellette lenni...De ha? Nem Julian, addig csak nem fajul el. A parancsára egy aprót bólintok, amiről nem tudsz, az nem is fáj, nem igaz? Nem kell mindenkinek elmondanom, utána járhatok én magam is, vagyok olyan cseles erre felé.
- Rendben. - toldom meg még ennyivel a bólintásom. Figyelem ahogy pakol...Annyira nem akarom, hogy menjen, jó, ez szabadság és nem, a világ végére megy áthelyezés miatt. De kurva szar lesz nélküle. Kinek mondom majd azt, hogy Főnök? Mindenkit a nevén szólítok, ő meg...elmegy. Amikor közli, hogy egy hónap, tátva marad a szám. Majd a földet bámulom.
- Mit fogsz csinálni? - végül rá pillantok. Mert hogy nekem hiányozni fog az 1000%...

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Tartózkodási hely :
SLC
ϟ Foglalkozás :
Nyomozó
ϟ Hozzászólások száma :
202
ϟ Csatlakozott :
2014. Nov. 14.
ϟ :

Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-11, 18:45


Reméltem is, hogy kicsit lelkesebb lesz, amint megkapja az engedélyt, hogy az irodámban lévő akták között kutasson. Egy apró mosoly mintha meg is jelenne az arcomon, aztán már indulok is kifelé. Hagyom, hogy Julian adja le a fegyverem én pedig veszem az irányt a Nagyfőnök felé. Úgy tűnik, hogy éppen nem a legrosszabb napján találtam meg. Haladás.
Még ha nem is mindenről, de beszámolok neki és mindent tud, amit tudnia kell. Persze, levonja a javíttatást a fizetésemből. Persze, kiabál egy sort. Végül pedig persze ő is úgy gondolja, hogy ideje szabadságra mennem. Bólintok, de mielőtt mondanám, hogy egy hét elég lesz közbevág és kijelenti, hogy egy teljes hónapig nem akar erre látni. Ha akarnék sem vitatkozhatnék vele. Talán látja rajtam, hogy mennyire kikészültem vagy fene sem tudja. Aztán már mehetek is. Vissza az irodába. Pakolni.
- Rám lettél bízva továbbra is - fogadom azonnal ezzel Juliant. Valószínűleg neki ez a legfontosabb és legjobb hír, amit hallhatott. - Én pedig azt mondom, hogy szabad bejárásod van az irodámba, viszont bármit találsz, valamit biztosat, akkor valaki másnak szólsz róla. Leadod az ügyet és ennyi - terepre nem vihetem és más pedig biztos nem fogja. De legalább a kavargó gondolatait le tudja kötni. Van itt bőven olyan akta, ami nem lett megoldva, kutathat.
Én pedig pakolhatok. Nem mintha olyan sok cuccom lenne itt. Van egy váltóingem, a kocsikulcsom... és a kabátom, vagyis mehetek is.
- Egy rohadt hónap, Kölyök. Eddig leszel kénytelen lefoglalni magad a régi aktákkal - mondom egy grimaszba torzult mosollyal. - Ne felejtsd el a mozit néha! Ne dekkolj itt egész éjszaka, minden nap.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-11, 17:25

Minden munkát? Hát ez komolyan megnyugtat...Akkor inkább töltök egy egész hetet rács mögött, de egyedül nem segítek senkinek. Ha Dylan mellé helyeztek, ne tegyenek más mellé. Azt is megszokni és ráhangolódni, mikor mire gondol és összekovácsolódni. Elég volt Dylan, vele könnyű volt, jó néha házsártos volt meg minden, parancsolgatós, de akkor is.
Aztán a szavairól lerí, hogy valóban pocsék lövészetem van, basszus, közelharcban jeleskedtem, a kettő nem ugyanaz.
- Kösz...- mosolyodom el egy kisebb sóhaj után.
- Megnyugtat, hogy a halálba küldesz ily módon...- felelem vissza kissé viccesre véve, pedig nem az, tisztában vagyok én is, hogy ezt nagyon gyakorolni kell...Figyelem ahogy az ajtó felé indul. Keresek elfoglaltságot az akták között. Wow, megengedte, hogy kutassak. Dylan Isten vagy!
- Oké! - lelkesedek fel és megyek ki az ajtón utána, bár első utam az volt, hogy leadjam a Főnök fegyverét az illetékesnek, egy kisebb magyarázatot követve, de majd ha Dylan akarja, ő részletezi. Végül az emeletre indultam és gondolkodtam. Várjam meg őt, vagy vegyüljek el a sok akta közé. A kezembe fogtam egy 4 éves lezárt aktát, amiben nem találták meg a gyilkost...De aztán csak leültem a gép elé és váram. Meg elolvastam, hátha tudok kikövetkeztetni valamit, de majd otthon kutatok. Itt most nem lenne jó...

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Tartózkodási hely :
SLC
ϟ Foglalkozás :
Nyomozó
ϟ Hozzászólások száma :
202
ϟ Csatlakozott :
2014. Nov. 14.
ϟ :

Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-11, 16:51


Egy részem tudta, hogy az ég világon semmi nem lesz a falban, mégis nyugodtabbnak érzem magam, hogy Julian leellenőrizte. Aprót bólintok, amikor visszajön és még most is felismerem, mit látok a szemeiben.
- Ne aggódj, biztos minden munkát lepasszolnak neked. Minden pocsék feladatot, amit utálnak - próbálok én mosolyogni és úgy állni a helyzethez, mintha ez neki csak jó lenne. Végül is, talán bárkinek a szavát is kell követnie, amíg én nem leszek, azzal nem fognak fáradni, hogy hazaküldjék a nap végén.
- Szerezz valamiféle engedélyt, hogy nélkülem is bejöhess ide - mondom még aztán végképp összekapom magam, legalábbis látszólag. - Ha így fogsz lőni, egy tízéves hamarabb repít golyót a fejedbe - nem sértésnek számon, főleg mert igaz. De a lényeg, amiért kimondom, hogy egy kicsit tereljem a témát a történtekről.
Aztán már csak figyelem, amit a fegyveremmel művel, gondolom nem kell neki elmondanom, hogy első dolga lesz leadni, ahogy kilépünk innen én pedig megyek a Nagyfőnökhöz, hogy bejelentsem neki, szabadságot szeretnék. Meg persze bevallani, hogy beleeresztettem pár golyót a falba, azt rendbe kell hozatni. Már előre sejtem, hogy a fizetésem egy része bánja majd.
- Menjünk, Kölyök. Keress magadnak valami elfoglaltságot az irodában az akták között. Addig én beveszek még egy tablettát a fejfájásomra és elintézek mindent - mondom és már nyitom is az ajtót. Elég volt ebből a napból. Ebből az egészből.
Fogalmam sincs, mihez kezdek majd a felszabaduló időmmel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-11, 16:10

Dylannél se kép, se hang, szerintem ebben a pillanatban, ha kérdeznék valamit, nem tudna rá logikus magyarázatot adni. Ebben biztos vagyok. A keze a fegyvert szorongatja, melynek csöve a fal felé irányult még mindig. Majd nagy nehezen leeresztette, végül a fegyver az én kezemben kötött ki. Figyelmem nem terelődött Dylanről, aki hátrált tőlem némán. Nem, nem vetem meg és nem is tartom szánalmasnak a problémája miatt. Szóval hangokat hallott, amik idegesítették. A fura kérésére aprót bólintok és leteszem a fegyverét az asztalra, de előtte kiveszem a tárat. A falhoz lépek és megvizsgálom. A nagy semmi. Se a lyukakban, se máshol.
- Nincs. - pillantok a Főnökre és visszasétálok mellé. Mióta nem alhatott rendesen? Gyógyszerek? Altató? Nyugtató? Bármi? Szabadság. Egy kissé ijedten nézek rá, de tudom, egyenlőre ez a legjobb megoldás. A pihenés...elfordítom róla a tekintetem, majd pár másodperc és újra a szemeibe meresztem sajátom.
- Főnök...talán ez a legjobb megoldás...- hazudnék? Nem akarok távol lenni 3 hétig tőle...
- ...a szabadság. - fejezem be, majd újra a fegyverre pillantok és a falban kikötött golyókra vetül pillantásom. Lőjek még párat? Ránézek és megingatom fejem magabiztosan.
- Mára elég lesz. Ha eddig nem találtam e a táblát, akkor az a 2-3 golyó nem oszt nem szoroz. - felveszem az asztalról a tárat és a fegyver, a tár a zsebemben, a másik hátul foglal helyet, majd fordulok felé.

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Tartózkodási hely :
SLC
ϟ Foglalkozás :
Nyomozó
ϟ Hozzászólások száma :
202
ϟ Csatlakozott :
2014. Nov. 14.
ϟ :

Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-11, 12:49


Tudom, hogy őrültséget csináltam. Amint leadtam a két lövést és beszűrődött a fejembe Julian hangja, már tudtam, hogy hülyeség volt az egész. Csak én hallom a kaparászást, csak én hallom az apró lábak neszezését, senki más. Próbál leengedni a fegyvert, nem olyan görcsösen szorítani, de jó pár, végtelennek tűnő másodperc kell hozzá, hogy ez sikerüljön. Az első dolgom pedig ezek után? Hogy a fegyvert Julian kezébe nyomom. Nem... nem bízok magamban.
Végül tőle is hátrébb lépek valamivel a válasz viszont még várat magára. Persze értettem, hogy mit kérdezett, de amúgy is tudja már, minek siessek felelni?
- Igen, azt hallottam. Eddig csak az irodámban, de most itt is. Mindenhol - mondom meglepően összeszedetten. Majd nagy levegő és egy apró bólintás.
- Legszívesebben megkérnélek, hogy nézd meg, tényleg nincs-e ott semmi - jelentem ki és a falba lőtt lyukak felé intek, de persze ténylegesen nem kérem ilyesmire. Sőt, ezúttal arra sem kérem meg, hogy tartsa mindezt titokban. Valakinek most úgyis el kell vinnie a balhét és talán... ezúttal felvállalom, hogy én voltam.
- Figyelj, Kölyök. Azt hiszem, kiveszek pár nap szabadságot. Egy hetet. Kettőt - most jönne a folytatás, hogy fogalmam sincs, addig vele mi lesz. Neki is szabad napjai lesznek? Átkerül máshoz? Meg nem tudnám mondani.
Végül valahogy összeszedem magam, hogy ne tűnjek komplett őrültnek és szánalmasnak egyaránt.
- Lőj még párat, megvárom. Gyakorolj kicsit, aztán menjünk - így, hogy megköszörültem a torkom, még értelmesen is jönnek a szavak. Mintha semmi kilengés nem lett volna. Csak a két lyuk jelzi, hogy valami történt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-09, 20:03

Hát jó, se közelre, se távolra nem tudok lőni. Illetve lőni tudok, csak a célzókámmal van valami gond. Tiszta sor. Egyelőre nem mehetek fegyverrel felszerelkezve sehova sem. Kár. Habár előbb lőnének fejbe, mint hogy eltaláljam a célpontom. Dylan finoman közli a tényt, amire már én is rájöttem. Béna vagyok, csak az eszem az, ami segíti az itt lévőket. De legalább finoman adagolta, amire hálás is vagyok. Meg nem röhögött ki. Más már rég megtette volna, ő nem. De legalább eljön velem és figyeli a teljesítményem. Ezt bírom benne.
Elfordulok az asztaltól, Dylan felé fordultam, ekkor húzta elő fegyverét és...felém tartotta. Ez kicsit megijesztett...látszódott is rajtam. Nem szoktam megijedni, külsőleg, ha rám fognak egy fegyvert, de ő eddig ilyesmit még nem csinált. Még szép, hogy a reagálásom nem épp megnyugtató volt számomra. Figyeltem, ahogy megindult szembe a fal felé, mellém érve megállt és figyelmeztetett, én pedig gyors beálltam mögé.
- Dy...- Ekkor lövéseket adott le, elnyomta a hangom, kiejtettem a fegyvert a kezemből és befogtam füleim. Egész testem megremegett, a gerincemnél is éreztem a végigfutó parancsot, de nem, nem engedelmeskedtem. Mély levegőt kellett vennem, el kellett számolnom háromig, Alig voltam tőle 15-20 cm-re, ráadásul az éles fegyvernek egy zárt térben fülsiketítő hangja van...Ahogy eldörrent a második lövés megragadtam a vállát.
- Dylan? A kaparászás? Azt hallod? Higgadj le! -
kis szünet és folytatom.
- Nem múlott el, igaz? Csak erősebb lett...

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Tartózkodási hely :
SLC
ϟ Foglalkozás :
Nyomozó
ϟ Hozzászólások száma :
202
ϟ Csatlakozott :
2014. Nov. 14.
ϟ :

Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-09, 18:57


Ha egy kicsit jobban odafigyelnék rá, biztos rávágnám, hogy lehet az ügyeknél neki van a legtöbb esze, de a lövészet nem az ő műfaja. Persze lehet, hogy mindezt csak gyakorlás kérdése, de akkor is. Amit eddig művelt, ráadásul egész közelről lőhetett... elég pocsék teljesítmény.
- Azt hiszem sűrűbben jövünk majd erre. Nem árt gyakorolnod. Akár minden nap, pár órát - azt hiszem, ebből már ő is rájöhet, hogy mi a véleményen a nagy lövészetéről. De a lényeg, hogy nem vágtam a fejéhez, pocsékul csinálja. Lesz ő még jobb is, csak idő kérdése.
Most viszont az nincs. Rohadtul nincs, mert szétmegy a fejem a kaparászástól. Észre sem veszem, hogy mikortól nem foglalkozok Juliannel és mikor csúszik a kezem a saját fegyverem markolatára. Először valamilyen oknál fogva majdnem felé irányítom a csövet, de persze nem lövök. A következő másodpercben már tovább is haladok, komolyan úgy érzem, követek valamit a falban. Valami apró lényt... Valamit, ami mozog.
- Julian - csak ennyi, de bőven van figyelmeztetés a hangomban, szeretném ha eltűnne az útból. Vagy megteszi időben vagy nem, de már húzom is megy a ravaszt és lövök egyenesen a falba. A hangtól még erősebben kezd hasogatni a fejem. De még egy lövés és csak utána eresztem le a fegyvert. Itt kint nincs minden fal védve, bőven hullik le vakolat és tökéletesen látszik a két egymás mellett landolt, falba fúródott golyó.
Én pedig állok ott, mint aki nem tudja, mi történt.
De csend van.
Teljes csend.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-09, 15:56

Hu, jól mondtam. Ez dicséret akar lenni az ő szájából, vagy csak a sablonos szöveg a nagyoknál? Ezt tudtam….mindent tudok, de ezt nem is tudom mikor hallottam…aputól, vagy a tanulmányaim során? Pasz.
Dylan elkéri a fegyvert, oda is adom neki. Alap dolog, hogy le kell ellenőrizni, egy tapasztalt zsarunak. vaktöltény. Rendben. Minden a helyén. Kapom is vissza. Majd az utasítása szerint megyek is ki. Vagy be. A táblától 3 és él méterre állok be, mint legutóbb. Visszapillantok a férfire, majd előre, aztán a fegyvert felemelem és célzok. Majd lövök. Az első kettő a falba fúródott. Egy chh-t szűrtem ki fogaim közül, majd 30 mp után újra lőttem. Az egyik a külső perembe fúródott, a következő, pont a vörös csíkra. Majd egy nagy levegőt véve kilőttem az utolsót is. Az pedig a középső pont mellé 3 cm-re fúródott bele. Ez öt. Még egyet lőni akartam, de kifújt nem volt benne több. De hat volt. Vagy elnéztem?
Dylan szavára visszapillantok és visszatérek az asztalhoz és mellé. Figyelem, ahogy a táblák egy méterrel közelebb kerülnek. A Felettesemre néztem, miközben monda a magyarázatot.
- Tudom. – bólintottam, majd kiszedtem a tárat a fegyverből és újratöltöttem. Hat golyó. Előzőleg tényleg csak öt volt benne. De hatra emlékszem. Visszapillantok a céltáblára, amely 8 méterre van tőlem, összesen 9 méterre lenne, de Dylan közelebb húzta.
- O-ké…- majd két kézbe vettem a fegyvert, céloztam és vártam egy keveset. Lőttem, a falba ment. Újra. A táblába ment, de a szélére, újra a szélébe. Majd még egy, az pedig…

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Tartózkodási hely :
SLC
ϟ Foglalkozás :
Nyomozó
ϟ Hozzászólások száma :
202
ϟ Csatlakozott :
2014. Nov. 14.
ϟ :

Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-09, 10:07


Tudom, nem kellene azért lecsesznem, amiért segíteni akar, amiért aggódik. De ha egyáltalán tudomást veszek róla, hogy szükségem van rá vagy bárkire, attól még jobban valósággá válik. Így inkább térjünk rá  lövészetre, pontosabban először a fegyver szétszedésére és miegymásra. Egy részem felfogja, amit mond, de tényleg nem csak rá figyelek. Talán meg is látszik az arcomon, de attól még nem zárom ki teljesen, amit mond.
- Jól mondtad – bólintok aprót és végre ránézek. A kezeit egyáltalán nem figyeltem, hogy csinálja-e, amit mond, csak a hangját hallottam. - Tudsz te, Kölyök – mosolyodok el, ahogy egy pillanatra minden mást kizárok, és még egy pillanatig nyújtom a kezem, hogy azért adja csak ide a fegyvert, meg átnézzem. Tényleg csak annyit ellenőrzök, hogy vaktöltény van-e benne és ilyen apróságok. Nem akarok bajt ilyen véletlenekből. Aztán már adom is neki vissza.
A következő pillanatban viszont elgondolkozok, hogy mit feleljek. Legszívesebben azt mondanám, hogy nem. Lőhet, de innen próbálja meg. Egyszer muszáj lesz növelnie a távolságot és fejlődnie, nem csak olyan messziről, ahogy kényelmes.
- Egy tárat lőj ki onnan. Lássam, hogy megy – nem mondom ki a folytatást, hogy utána tényleg már innen kellene lőnie. Majd az után, hogy bebizonyítja, mennyire tud lőni, illetve célozni onnan. Az első pár lövést figyelemmel is kísérem, csak a végén kezd erősödni a fejfájásom és igen, újra hallom a kaparászást.
A fenébe!
- Oké, elég – szakítom félbe az egészet és intek a fejemmel, hogy jöjjön ide vissza és próbálkozzon innen. Még egy kicsit a célokat is közelebb hozom egy kapcsoló segítségével.
A rohadt életbe ezzel a kaparással!
- Meg kell tanulnod innen is célozni – teszek hozzá valamiféle magyarázatot és ezúttal hallani a hangomból, hogy nem kicseszni akarok vele. Tényleg bízok benne, hogy ezt is könnyen megtanulja.
Csak ne lenne... Csak ne hallanám!
A kezem már a saját, éles fegyverem markolatán. Erősödik és halkul a hang. Lőni fogok, amint ott lesz az előttem lévő falban...!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-08, 19:51

- Dylan, a héten nem kaptunk fontos anyagot. Bird ki. - mosolyodom el végül, ahogy ráemelem tekintetem, megint. Aztán jön a megszokott "lecseszés", bár az ő szájából ez amolyan más, nem is ledorgálás, hanem...pasz.
- Nem csak én voltam benne a hibás. De ebbe már ne folyunk bele, lerágott csont. - vonok vállat a végére, hiszen nem sérült meg senki, csak a fal...meg a másik zsaru egója esett egy szintet, amikor megtudta, mit is hagyott el a lőteremben. Hát, ha már engem lecseszett Dylan, ő se maradjon ki belőle. Foglalkozzak a magam dolgával? Már az is gond, hogy aggódok érte? Ez most komoly? Úgy érzem magam, mintha egy kis piszok lennék a vállán...mint a legelső napom mellette...akkor is azt mondta, nem kell neki egy teher... Pedig csak segíteni akarok. Kérdéseimre legalább feltekert hangerővel lédózerólja az eddig felépített kártyaváram, kicsit hátrébb is lépek tőle, ne hogy lekeverjen egy isteni pofont, vagy nyakast, mindegy. A fegyver a helyére kerül, majd követem Dylant be a lőterembe. Az asztalnál megállunk és letesz rá egy gyakorló fegyvert, egy ideig hallgatom, majd a kezembe veszem a fegyvert és levegőt veszek. Lássuk. Lőni lőttem már, de fegyvert szétszedni még nem igen volt alkalmam, meg tisztítani sem...hát most ugrik az a bizonyos majom a vízbe. Az ablak melletti lapra figyelek, amely kérdéseket tábláz. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver fő részeit, azok rendeltetését!
- Uhh. – bökök ki ennyit, majd a fegyverre pillantok és nekikezdek
- Cső, szán, tok. helyretoló-szerkezet, elsütő és ütőszerkezet, szánrögzítő, tár és annak rögzítője. – soroltam fel egy szuszra, majd ismét nagy levegő.
- A fegyver töltése összetett folyamat, a töltetlenség ellenőrzése. – kiveszem a tárat és megbizonyosodok a golyók állapotáról.
- A töltények megvizsgálását. – átnézem.
- A tárazást – újratöltöm, a golyókat a kis ládikóból szedek és rakok bele.
- A tár behelyezését. – a tárat visszahelyezem és folytatom a dumát.
- Csőre töltését és a biztosítást.
- A fegyver ürítésének folyamata pedig, a tárat kiveszem, a szánt hátra húzom, azt előreengedem, elsütöm, biztosítom, a lőszert ki tárazom, a fegyvert elteszem. – majd a férfire pillantok.
- Jól mondtam? – kérdezek rá a dologra, hátha elrontottam valamit. Tisztítani pedig fogalmam nincs hogyan kell...
- Mehetek? - kérdezek izgatottan, hiszen az ablakból nem szeretek lőni, csak közelebb a célhoz, úgy 3 méterre.

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Tartózkodási hely :
SLC
ϟ Foglalkozás :
Nyomozó
ϟ Hozzászólások száma :
202
ϟ Csatlakozott :
2014. Nov. 14.
ϟ :

Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-08, 18:06


Mindkettő. Nem hordom le azonnal és nem mondom, hogy válasszon, mert nincs türelmem mind a kettőt ma letudni. Helyette végignézek az asztalomon, ahogy most már egy árva akta sem sorakozik.
- Amíg nem kapunk valami fontos ügyet... - persze ezzel nem ígérem meg, hogy igen, mind a kettőt beiktatjuk mára. Szétszedhet és kitakaríthat egy fegyvert. Majd összerakhatja és lőhet vele. Meglátjuk, mennyire jut időnk.
- Látom legalább megjegyezted, hogy oda nem viszünk be éles fegyvert és nem valódi tölténnyel lövöldözünk - mintha egy mosoly jelenne meg az arcomon, de azonnal el is tűnik onnan. Helyette váltok pár szót saját magammal. Ugye mennyivel jobb program? Mondom én.
Egyelőre viszont a legfőbb célom, hogy kikerüljek ebből az irodából és teljes legyen a csend körülöttem. Már amennyire ez lehetséges a fegyverdörrenés és miegymás mellett. De még mindig inkább az, mint a patkányok még pár órán át.
- Nem tudom, Kölyök. De te foglalkozz csak inkább a magad dolgával - máskor már lehet, hogy emiatt is felkapnám a vizet és erőteljesebben szólnék rá, de most csak egy apró megjegyzés és kész. Tényleg hasogat a fejem, nem akarok még kiabálni is. Se vele, sem mással.
- Morcosabb? Nem üvöltöttem le a fejed, amiért a szolgálati fegyveremmel játszadozol. Nem kiabáltam veled azért, mert megint több kérdést teszel fel, mint muszáj. Morcosabb vagyok, mint máskor? - na ez már végre nagyobb hanggal jön ki. Továbbra sem kiabálva, de legalább úgy viselkedek, ahogy bármikor máskor. Haladás.
A lényeg pedig az egészben, hogy a fegyverem a helyén, és inthetek a fejemmel, hogy menjünk innen. Le a lépcsőn, be a gyakorlótérre. Ott persze már egy szót sem szólok, csak megállok hosszú asztalnál/pultnál és leteszek rá egy gyakorló pisztolyt.
- Tiéd a pálya, Julian. Ha nem megy az összerakás, itt kirakózol egész délután - még egy apró mosoly, de a figyelmem nem teljesen az övé. Fülelek, hogy vajon itt is hallom-e az apró neszezést. Ugye, nem?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-08, 17:41

Dylan & Julian


Fel nem fogom! Nem kelt ki magából? Elvettem a töltött fegyvert és semmi lehordás, vagy üvöltés? Jó helyen járok? Csak mit akarok vele? Ennyi? Biztos a fejében kavargó valamik zavarják be...Ezen gondolatokkal figyelem a tárban lévő golyókat, közben hallom, ahogy a Főnök közel állt hozzám. Kérdésére felé fordítom a fejem. Megfontolom, végül visszahelyezem a tárat a helyére és a csövét fogva nyújtom átt neki tulajdonát.
- Lehet...mindkettő? Nem a tiéddel. Nem akarom azt a hibát elkövetni újból, mint legutóbb. - felelem teljesen komolyan. Figyelmem rajta. Tudom, hogy nem itt ejtjük meg a kavalkádot, de a következő megjegyzésére felvont szemöldökkel figyelem.
- Mióta nem aludtál? - kérdezek vissza, hiszen itt nincs semmiféle kaparászás. Miért nem vesz be altatót? Azt hiszem van egy ötletem, de nem avatom még bele, még nem szabad! Egy újabb halk megjegyzés...mi mit nem? Dylan...
- Biztos...minden oké? Azon kívül, hogy bent maradtál és fáradt vagy? Meg talán kicsit morcosabb is a szokottnál? - huh, talán túl sok kérdés ez így egyszerre, de ki kívánkozott belőlem.

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music: Csak-mert-úgy Note:XD
 

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Tartózkodási hely :
SLC
ϟ Foglalkozás :
Nyomozó
ϟ Hozzászólások száma :
202
ϟ Csatlakozott :
2014. Nov. 14.
ϟ :

Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-08, 14:23


Nem figyelek én rá teljesen, bár a kávéért piszok hálás vagyok ez tény. Ma viszont talán a hasogató fejfájás miatt nem tudom az állandó mondandóját hallgatni. Nem tudom elviselni. Így meg sem kérem, hogy tegye a többi közé az aktát, hanem én állok talpra és viszem a helyére. Érzem, hogy kihúzza a fegyverem a tokból, de még csak meg sem torpanok.
- Mit akarsz azzal? - hm különös kérdős, főleg tőlem. Nem így szoktam indítani. Máskor már kiabálnék, hogy mit képzel magáról és hogy ez egy szolgálati, éles fegyver, adja ide. Most mégis csak ez az apró kérdés és zavartalanul teszem helyére az aktát.
- Fogalmam sincs, Kölyök. Nem vezetek róla jegyzeteket - fordulok végül felé, majd megyek közelebb is, de még mindig nem emelem meg a hangom.
- Szét akarod szedni? Vagy inkább lőni a gyakorlótéren? - van egy sejtésem, hogy melyiket fogja választani, mégis várok és lehetőséget adok neki, hogy átgondolja. Aztán már csak egy megjegyzést akarok az egészhez hozzáfűzni. Végül is bármelyik mellett dönt, azt csinálhatjuk máshol. Bárhol máshol, mint itt.
- Szét megy a fejem ettől az állandó kaparászástól. Rohadt patkányok - morgolódok, de egy részem persze tudja, hogy ennek a hangnak semmi köze falakban, csövekben mászkáló rágcsálókhoz. Ez a fejemben van és szép lassan megőrjít. Fogalmam sincs, mit tehetnék ellene, de valószínűleg semmit, hacsak nem akarom hivatalosan is őrültnek nyilvánítani magam, itt hagyni az állásom, a karrierem és bevonulni az egyik agyturkász irodájába.
- Még mit nem - vágom rá, bár talán kicsit halkan, a saját gondolataimra válaszként. B*ssza meg, tényleg kezdem bekattanni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-07, 16:39

Dylan & Julian


Főnök szeme felcsillan a kávé látványán és birtokba is veszi az első adagot. Még jó hogy ki ismertem az egy év alatt. Így tudom, mit szeret, mikor és hol. Ráadásul azt is sejtettem, hogy bent maradt egész éjjel és nem előttem ért be...Szóval tegnapi.
- Akkor nem te kaptad volna meg. - vigyorodok el, hiszen ha több van az ügy mögött, akkor nekünk passzolják le elsőként hogy a kölyök kezdjen vele valamit. Ismerős. De ha megoldja maga, akkor hajrá. Figyelem ahogy eltünteti a kávét, majd a mappát is becsukja.
Kérdésemre visszakérdez. Nem emlékszik rá? Akkor megint magánakcióba kell kezdenem? Nem, azt nem tenném meg, a múltkori is csak azért volt, mivel bepöccentem magamra...és még Dylanre is ráfogtam a fegyvert. Ilyen hibát nem követek el újból...gondolataimból Dylan zökkent ki. Később? Nocsak, mégis emlékszik rá... felkel és ahogy elhalad mellettem, a következő pillanatban már a kezemben volt a fegyvere. Tudom hol tartja és észrevétlenül szedtem ki. Majd ahogy már háttal állt mögöttem, mivel elment mellettem, megszólaltam.
- Mikor tisztítottad meg utoljára? - a fegyvert a föld felé tartottam 2 kézzel, az ujjam se volt a ravaszon, csak közelebb volt a látóteremben, ahogy figyeltem. Végül eltávolítottam a tárat, megnézzem mennyi golyó van benne, mivel Dylan hajlamos néhány dolgot elfelejteni. És hát, ahogy mondani szokás...fegyver nélkül nem megyünk háborúba. Két darab lőszer? Még jó hogy megnéztem....

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music: Csak-mert-úgy Note:XD
 

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Tartózkodási hely :
SLC
ϟ Foglalkozás :
Nyomozó
ϟ Hozzászólások száma :
202
ϟ Csatlakozott :
2014. Nov. 14.
ϟ :

Ember

TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   2015-01-06, 22:59


Megint bent aludtam a változatosság kedvéét. Látszik a több napos borosta az arcomon, de fogjuk rá, hogy szándékosan hagytam eddig nőni. Amíg nem lehet ráfogni, hogy szakáll, nincs vele gondom. Majd ma hazavánszorgok végre és előveszem azt a borotvát is végre.
Most viszont csak egy fájdalomcsillapítóval indítom a reggelt, mivel a fejem eléggé hasogat. Úgy értem, pokolian. De azon kívül, hogy lecsúszik a fehér tabletta, nem foglalkozok vele tovább. Jó tíz perc múlva már egy akta felett görnyedek és végül Julian is megjelenik. Nem értem, hogy tud még ilyenkor is ennyire pörögni... és gondoskodni a kávéról.
- Jó reggelt - mondom, de szinte azonnal hozzáteszem a lényeget is. - Kávé - úgy tudok neki örülni, mint más, amikor arra ébred, hogy fizetés nap van. Aztán már veszem is a kezembe az egyik poharat és szinte észrevétlenül eltüntetek még egy bogyót. Három óránként vagy hogy lehet bevenni belőle, nem igaz? A két óra már majdnem három. Meg amúgy is, nem fog megártani két ilyen semmiség.
- Tegnapi. De nincs benne semmi nagy rejtély, amin jártathatnád az eszed - nézek fel rá egy pillanatra, miután jó nagy kortyokban küldöm le a kávét. Igazi felüdülés a sok itteni moslékízű után.
A következő pillanatban már csukom is be a mappát és már csak a fedelét láthatja, amikor megszólal. Persze nem titkolom, hogy mi van benne, de semmi értelme olvasgatnia én is már úgymond csak átfutottam és ennyi.
- Mikor mit ígértem? - kérdezek vissza, de abból a sóhajból, amit hallatok, már lehet sejteni, hogy pontosan tudom, mi jutott eszébe. Nem is ő lenne, ha arról, hogy valaki meghalt gyakorlás közben nem akarná tesztelni, hogy ő képes-e hasonlót produkálni.
- Kicsit később lehet róla szó, Kölyök - mondok csak ennyit. Nem mintha halaszthatatlan dolgom lenne. Egyszerűen csak amúgy is hasogat a fejem, hát még ha nekiállunk lövöldözni. Hiába a zajszűrő, nem hiszem, hogy most sokat számítana.
Részemről pedig ezzel már le is van zárva a téma. Ahogy az összecsukott mappával is végeztem és ahelyett, hogy Julian kezébe nyomnám, hogy tegye a többihez, én magam állok talpra, hogy elpakoljam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar

ϟ Kor :
24
ϟ Tartózkodási hely :
Salt Lake
ϟ Foglalkozás :
Gyakornok
ϟ Hozzászólások száma :
171
ϟ Csatlakozott :
2014. Dec. 04.
ϟ :



Ember

TémanyitásTárgy: Dylan + Julian   2015-01-05, 20:47

Dylan & Julian


A mai napom? Reggel pontosan ébredtem, volt időm bemenni a kávézó- pizzázóba is. Vettem elvitelre Dylan kedvence pizzát és 3 kávét. Gondosan elcsomagolva. Ismerem a Felettesem, szóval jah. A telefonom megint lemerült, mivel a töltő még a mai napig is az irodában kussol. Engem nem zavar, csak akkor, mikor hívnak és nem vagyok elérhető. Akkor jön a fejmosás. A melóhelyre érve ismét a szokásos rutin. Papírmutogatás, iratok. Hiába az egy év, fő a biztonság, ugye? Mindenki ismer már, de elismerem, nagy a város és még furcsább esetek vannak.
Szokásos tempóval fel az emeletre, bólintásokkal intézem el a köszönéseket, nem szoktam kézfogásba bocsátkozni, valahogy nem az a típus vagyok. Az utolsó emelet, folyosó és be az irodába.
- Reggelt, Főnök! - köszöntöttem, miközben az asztalához vettem az első utam és letettem a 2 kávét és a pizzát elé. Majd letettem a saját kávém is, elővettem a telefont és feldugtam a gépre usb-re, őt nem zavarja, hiszen egy teljes éve már így nyomom. Majd kávé fel, séta a kis zugomba és kabát le, majd ledobtam magam a kanapéra. Majd megittam a kávét, kukába egyből bele is találtam, csont nélkül. A szokásom következik. Dylan asztalához léptem újra. És az azon heverő iratokat nézegettem.
- Mostani az ügy? - vettem fel egy elég hosszú jegyzetet és olvasni kezdtem. "Lőgyakorlaton meghalt..."
- Dylan! Emlékszel még, mit ígértél? - kaptam fel hirtelen a fejem és pillantottam rá egy széles mosollyal.

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
 Words:  Music: Csak-mert-úgy Note: XD-s folytatása lesz, csak mond azt, hogy nem :P 
 

_________________


C A L L A G H A N
J U L I A N

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content





TémanyitásTárgy: Re: Dylan + Julian   

Vissza az elejére Go down
 
Dylan + Julian
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Dylan Sprayberry
» Dylan O'Brien

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Salt Lake FRPG :: Helyszínek :: Belváros :: Rendőrség, bíróság, fogdák-